Miután a Szent Imre iskolában szétbontottuk a helytörténeti gyűjteményt, még aznap össze is állítottuk a néhai Halmai Margit néni (1925-2012) házában.
A Somogyi utca 43. számú házról Margit néni örökösei úgy döntöttek, hogy a falunak adományozzák. Nem tudni, hogy mikor épült, az is a feledés homályában veszett el, hogy a Halmai család előtt kik voltak a tulajdonosok, de a stílusjegyekből meg lehet állapítani, hogy nagyon régi. Talán még a 19.sz-ban épülhetett! Szerkezetében jó állapotú, nem vizes, tetőzete is stabil.
Az örökösök felajánlását örömmel vette Polgármester Úr s a képviselő testület, s rögtön tájházban gondolkodtak, mert tudták, hogy az épületnek és berendezésének mindig az adott településre jellemző időkeresztmetszetben a közösség, a közösség egy meghatározott társadalmi rétegét kell megjelenítenie, s ez ebben az esetben teljesül is. Szegényparaszti jellegű a ház, s a helytörténeti gyűjtemény tárgyai is a szegényebb paraszti réteg eszközeiből állnak, többségében a 20. sz. elejéről.
Az idő nyoma azért meglátszott az épületen, így az Önkormányzat dolgozói rögtön hozzáláttak az állagmegőrzéshez, felújításhoz. Falak erősítése, csatornázás, festés, mázolás, burkolás, új kerítés készítése.
Amikor az épületet „beköltözhetővé” tették, akkor jött a Helytörténeti egyesület és berendezte, de nemcsak a meglévő tárgyakkal, eszközökkel, hanem új adományokkal is. Például Oláh Jánosné Halmai Máriától lócát, Tóth Lajosné Tóth Erzsébettől sublótot, Törőcsik Ignáctól varrógépet, Szöllősi Gábortól ágyat kapott a gyűjtemény. A tárgyak elhelyezéséhez szakszerű segítséget kaptunk a Jász Múzeum igazgatónőjétől Hortiné Dr. Bathó Edittől.
A házavatás 2014. augusztus 23-án délelőtt volt. A faluból nagyon sokan voltak kíváncsiak arra az új múzeum-félére, ami számukra nem a távoli múltat, hanem a gyerekkorukat jelentette. Mindenki nagy lelkesedéssel mesélte, hogy náluk, vagy a nagyszüleinél is ugyanúgy álltak azok a bútorok, vagy éppen pont ott és ugyanaz a szentkép lógott a falon.
Szarvák Imre polgármester nyitotta meg és adta át a tájházat. A regnáló jászkapitány Borbás Ferenc és a rendőrkapitány Dr. Körei Nagy József is megtisztelte az avatót, a Rozmaring asszonykórus vidám népdalokat énekelt.
U.i: Sajnos Weiszmüller Béla bácsi fodrászüzletét nem lehetett elhelyezni a házban, de folyamatosan keressük a helyet az ipartörténeti gyűjtemény számára is.
Köszönjük az épületet az örökösöknek:
Agneczné Halmai Margit, Halmai Imre, Halmai Zoltán, Halmay Zsuzsanna, Kemenczeiné Halmai Mária, Miskó Istvánné, Szűcs Ferencné, Tóth Péterné Halmai Terézia
Köszönjük a berendezési tárgyakat, eszközöket a szentgyörgyieknek és elszármazottaknak:
Aszódi Gézáné, Ádám László, Bathó Gyuláné, Bertalan Jánosné, Blaha Zoltánné, Lukácsi László, Gondos Piroska, Kátai Lajosné, Kertész Lászlóné, Fajka József, Marton Lászlóné, Muhoray András, Tóth Jánosné Kobela Mária, Oláh Lászlóné, Radics Antalné, Simon Károlyné, Sípos Imréné, Szarvák Imre, Tóth Béla, Tóth Imre, Oláh Jánosné, Tóth Lajosné Tóth Erzsébet, Tóth László, Vetési Józsefné, Törőcsik Ignác, Túróczi Lajos, Urbán Imréné, Varga Gáborné, Varga Istvánné, Törőcsik Gáborné, Weiszmüller Béláné, Somodiné Bertalan Erika, Szöllősi Gábor, Vízi Ferencné, Fülöpné Frantsik Anikó
Marton Rita
Gyűjtemény bontása
Tájház berendezése
Tájház avatás
Tájház